2016. október 11., kedd

~24K Life: Hétvége a szülők nélkül~

Szereplők:
Cory: apa
Kisu: anya
Jeunguk: a nagytesó

Hui: mindenki kedvence
Changsun: a csendes és segítőkész, a középső fiú
Jinhong: az idősebb "iker"
Hongseob: a fiatalabb "iker"
Haneul: a legkisebb és egyetlen lányka 


3 napja nincs béke a házban. Cory és Kisu összevesztek és ez már 3 napja van így. Mi az oka? Cory szeretne egy nagyobb házba költözni, de Kisu nem akar költözni, jó neki a lakásban. Haneul sokszor akart már emiatt lelépni otthonról, de Jinhong mindig mondta, hogy ne menjen sehova se, mert akkor még jobban felrobban a bomba. Ez volt az 1. nap. A 2-on is. És következett a 3. nap. Megint veszekedés volt. Haneul a szobájában ült és zenét hallgatott. Ezerrel üvöltette Selena Gomez-től a I Want You To Know-ot. De ez nem segített. Elővette a fejhallgatóját és csatlakoztatta a telefonjába. Felvette a cipőjét és kirohant a közeli tengerpartra. A zene üvöltött a fejhallgatón keresztül, így nem hallott senkit. Leült a homokba és a tengert nézte. Nagyon szereti Cory-t és Kisu-t, de ezt a vitát nem bírja ő se. Közben otthon Cory és Kisu egymást hibáztatja azért, amiért Haneul lelépett. Jinhong és Hongseob oda álltak a szülei elé, és jól leszúrták őket.
-Ha nem veszekednétek 0-24-ben, akkor talán Haneul nem lépett volna le. A ház nagyobb lett, mert a hyung-ok elmentek egyetemre, így nem megyünk sehova. Apa, anya, ha ezt így folytatjátok a család szét esik és akkor lőttek a közös jövőnek.-mondta Jinhong.
-Igaza van, kapjátok össze magatokat és menjetek el Haneul-ért, oké?-mondta a fiatalabbik.
-Rendben.-sóhajtott Kisu, majd Cory-val együtt kimentek a partra, ahol valóban a kislányuk ült. Már nem hallgatott zenét, viszont a szeme ki volt sírva. Elege volt. Elege volt ebből a 3 napból neki és már nagyon várja haza a tesóit, hisz egyedül érzi magát, hiába van vele az ikrek, ő magányosnak érzi magát. Kisu gyengéden megérintette Haneul hátát, mire a lány ijedten fordult hátra.
-Hagyjatok békén.-mondta mérgesen.
-Kicsim, beszéljük meg.-ült mellé Kisu, a másik oldalára meg Cory.-Figyelj, belátjuk, ez a 3 nap neked rémes volt, hidd el nekünk is, de belátjuk ez egy nagy hiba volt most.
-Én is túl korán hoztam fel ezt a költözés dolgot, de ezt túl elhamarkodtuk. Kérlek, gyere haza, te vagy a reményünk, tudod jól.-ölelte át Kisu.
Haneul nem mondott semmit. Mélyen legbelül még mindig haragudott rájuk, de belátta, hogy ennek így nincs értelme, így felállt és haza ment. Jinhong kérdőn nézett rá, de a húga nem válaszolt, így ő bement a szobájába. Nem sokkal később a szülők is haza jöttek, majd leültek a két fiúval beszélni.
-Menjetek el a hétvégére egy wellness hétvégére. Rátok fér.-mondta Hongseob.
-Igaza van, olyan rég voltunk kettesben.-mondta Cory.
-De mi lesz a gyerekekkel?-kérdezte Kisu.
-Majd én kézbe veszem a dolgokat.-mondta Jinhong.-A fiúk holnap után jönnek haza, nem? Addigra kitalálok valami finomat.
-Az én fiam.-mosolygott Cory.-Na, akkor megyünk?-nézett Kisu-ra.
-Egye fene, belemegyek.-mosolyodott el.
Másnap a szülők elmentek. Jinhong, Hongseob és Haneul otthon maradtak, vagy is inkább Jinhong és Haneul, ugyanis Hongseob a hétvégén felment az idősebb tesókhoz, hogy majd velük jöjjön haza, így csak ők ketten maradtak otthon. Mivel Jinhong főzött, eközben Haneul a szobájában kuksolt. Semmi kedve nem volt ki menni, inkább magába zárkózott egy időre. Jinhong próbálta őt felvidítani, de nem járt sikerrel. A hétvége viszonylag nyugisan telt. A szülők élvezik a wellnesst és Kisu-nak is szinte minden gondja elillan, hisz végre pihenhet amellett az ember mellett, akit világ életében szeretett. Eljött a hétvége utolsó napja. A nagyobb tesók haza jöttek és Jeunguk leginkább Haneul-t kereste, hogy hol bujkálhat.
-Haneul.-ment be mosolyogva Haneul szobájába.-Mi a baj?
-Anya és apa.-dünnyögte, mire az idősebb átölelte.
-De most már nincs több vita. Haza jöttünk és végre minden oké lesz.-mosolygott. Jeunguk nagyon szerette Haneul-t, hisz ő a legkisebb plusz ő az egyetlen leányzó is. A szülők csak este fele értek haza, ugyanis még lent voltak a közeli strandon egy kicsit. A többiek fent voltak, kivéve Hui és Changsun, ugyanis ők olyan fáradtak voltak, hogy inkább elmentek aludni.
-Na és meséljetek, mi újság erre fele?-kérdezte Jeunguk.
-Végül is minden rendben van. Viszont lehetne egy kérdésem hyung?-nézett rá Jinhong.
-Mondjad, ne tartsd magadban.-mosolygott az idősebb.
-Izé...van a suliban egy nagyon helyes lány. Már rég óta szerelmes vagyok belé, de még nem érzek késztetést arra, hogy bevalljam neki. Hyung, adj tanácsot, hogy közelítsek felé?-kérdezte Jinhong.
-Te szerelmes vagy?-kerekedett el a szeme az idősebbnek.-Egész egyszerű, légy vele udvarias és hívd el őt a partra.
-Be fog csajozni a tesóm? Ne máár!-fakadt ki Hongseob.-Ez nem fair.
-Így jártál.-vigyorgott Jinhong.
Az est további részét végig beszélték a fiúk, majd ők is elmentek aludni. A szülők csak hajnali 1 fele értek haza, de persze a legnagyobb csendben, hogy fel ne keltsék a kicsiket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése